©2017 Balassabor Kft.

  • White Instagram Icon
  • facebook
  • twitter
  • generic-social-link

Szent Tamás

Történet

A Szent Tamás szőlőhegy minden valószínűség szerint középkori eredettel bír. Nevét a település plébániájának védőszentje, Szent Tamás Apostol után kapta. Feltételezhetően a középkorban plébániai szőlőbirtok volt, majd a protestantizmus elterjedését követően részben főúri, részben református prédikátori birtok lett a Szent Tamás.

 

A középkori eredet dacára első említése 1600-ban történt egy szőlőbirtok adásvételt követően, azonban már ekkor tudjuk, hogy a szőlőhegyen jelentős uradalmi szőlői voltak a regéci uradalomnak is, amelynek urai akkor az Alaghyak voltak. E család férfiágon történő kihalását követően 1635-ben 1711-el bezárólag a Rákóczi család birtokába került az említett uradalom, és annak a Szent Tamáson fekvő nagy szőlőbirtokai is. Ugyanakkor a Szent Tamáson a 17. században birtokos volt még a Gönczy nemesi család, Szelepcsényi György esztergomi érsek, bíboros, valamint a lőcsei jezsuita rendház és kollégium is. Ez utóbbi szerzetesrend kisebb megszakításokkal 1773-ig birtokolta a Szent Tamáson a szőlőket.

 

A Rákóczi szabadságharc után az újkorig az Aspremont, az Erdődy, a Gönczy, a Holló, a Máriássy, az Orczy, a Szirmay és a Trautson arisztokrata családok illetve ezen famíliák örökösei voltak a legnagyobb birtokosok a mádi Szent Tamáson.

Fajták: Furmint
Tengerszint feletti magasság: 204-229 m
Összes terület: 1,9 ha (1,2 ha telepítés alatt)
Telepítés: 1958-1976

A „Vörös bolygó”, talán a legkomolyabb talajtani adottságokkal a mádi medence szélén: riolittufa, szenesedett, kovásodott fatörzsekkel, gyakran horzsaköves, zeolitosodott képletekkel teletűzdelve. Kötött, nagyon heterogén, vörös agyagos termőtalaj, teletűzdelve változó, vulkanitos-kőpordarás geológiai adottságokkal.