©2017 Balassabor Kft.

  • White Instagram Icon
  • facebook
  • twitter
  • generic-social-link

Hangács (Mezőzombor)

Történet

Mezőzombor legnagyobb jelentőségű történelmi szőlőhegye. A múltban jóval nagyobb kiterjedésű volt, mint manapság. A középkorban egyszerűen csak Zombor-hegyeként emlékeztek meg a róla a történeti források. Birtokosai között találtuk a sajóládi, a sátoraljaújhelyi, valamint a tokaji pálos, a lechnicei karthauzi kolostorokat, a leleszi prépostságot, a mezőzombori plébániát, valamint a Csontos, a Bozzai, a Debrey, a Garay, a Hunyadi, a Kakas, a Szapolyai, a Zombory, a Szuhay és a Thurzó nemesi családokat.

 

Hangács néven először 1508-ban találkoztunk egy szőlőbirtok csere kapcsán. Nevét a szőlőhegyen elterelő Hangafű után kapta. A Mohácsi vészt követően a Habsburg uralkodók, a Serédy, a Keczer, a Kapi, a Mágóchy és a Rákóczi családok lettek a Hangács legjelentősebb birtokosai. De a reformáció elterjedését követően a Hangácson tekintélyes szőlőkkel rendelkezett a mezőzombori református prédikátorság. A 15-17. századok folyamán Hangács területe jelentősen felaprózódott és kiváltak belőle a mai létező, illetve már nem létező szőlőrészek, mint pl. a Baráth, a Barta, Fülpesi, a Hegymegi, a Kapi, a Király, a Keczer és a Virignás. Sőt a 17. században a Hangácson belül ugyancsak megkülönböztettek Kis- és Nagy-Hangács nevű részeket is.

 

A 17-20. században a Hangács jelentős birtokosai elsősorban arisztokrata famíliák voltak, úgymint az Aspremont, az Erdődy, a Degenfeld, az Orczy, az Illésházy, a Klobusiczky, a Lónyay, a Semsey, a Szemere, a Szepessy, a Szirmay és a Vay családok.

Fajták: Furmint
Tengerszint feletti magasság: átlagosan 198 m
Kitettség: ÉÉNY
Összes terület: 0,8 ha
Telepítés: 1965

A mádi medence peremén fekvő dűlő, ahol a riolittufa az úr. Igen kötött agyagos termőtalaj keveredik üledékes kőzetlisztes kőporos elemekkel, valamint  zeolitosodott, vulkánit málladékkal, horzsaköves elemekkel. A termőréteg vastagsága változó: 0,5-2 méter.