©2017 Balassabor Kft.

  • White Instagram Icon
  • facebook
  • twitter
  • generic-social-link

Dorgó (Mezőzombor)

Történet

A mezőzombori Dorgó Hegyalja viszonylag új keletű szőlőhegye. Nevének eredete mind a mai napig nincs kellőképpen és megnyugtatóan tisztázva. A 18. század utolsó harmadában az akkori birtokos Lónyay család alakíttatta ki három korábbi szőlőhegy egyesítésével.

 

A Dorgó első ismert említése az 1795. évben történt a nevezett főúri család mezőzombori szőlőbirtokaként. A Dorgó tulajdonképpen a történelmi Messzelátó, a Hosszúnemegy és a Kereknemegy szőlőhegyek egyesítéséből alakult ki. Az egykori Messzelátót 1670-ben, a Hosszúnemegyet 1466-ban, a Kereknemegyet 1508-ban említették meg első ízben az írásos források. A Lónyay család előtt e területeket a középkorban a Debrey, Csontos, a Fügedy, a Thurzó és a Szuhay nemesi családok birtokolták.

 

A 16-17. században a Rákóczi és a Szepessy nemesi családok birtokában állt. A Rákóczi szabadságharcot követően a kincstári, illetve a bécsi udvarhoz hű nemesi családok birtokolták a mai Dorgó területét, mint pl. az Aspremont az Erdődy, az Illésházy, vagy az Orczy famíliák.

Fajták: Furmint
Tengerszint feletti magasság: 165-201 m
Kitettség: NYÉNY/NY
Összes terület: 0,8 ha
Telepítés: 1939-1990

Mezőzombor egyik kiemelkedő dűlője. Érdekes és összetett talajjal valamint alapkőzettel rendelkezik, a termőréteg viszonylag vastag. Sok különböző ásványi képlet található benne: andezit, riolit, riolittufa, kvarcit valamint obszidián. A talajra jellemző képlet a horzsaköves riolitbreccsa.